A Wachowski testvérek legújabb filmje a Jupiter felemelkedése. Még mindig a Mátrixról emlékszik mindenki rájuk, azóta nem is készítettek nagy sikerű filmet. A Felhőatlasz szerintem nagyon jó volt, az sokaknak tetszett, de nem lehet azt mondani rá, hogy a Mátrixhoz hasonló kultusz övezné. A Jupiter felemelkedése viszont ennyire sem lesz elég.

A történet bántóan klisé, lenézett, szegény sorból származó lányról kiderül, hogy egy másik világban fontos személy, s nagy hatalommal bír. A történet folyamán a komisz Eddie Redmayne arra készül, hogy a Föld lakosságát learassa, mert az emberekből nyerik az örök élethez szükséges energiát. Ez mintha ismerős lenne... csak nem a Mátrixban volt valami hasonló? A film világa nekem nagyon tetszett, egyike a kevés pozitívumnak vele kapcsolatban, de mivel nem könyv alapján készült és nincs hozzá wikia sem, így elég keveset tudtak belőle mutatni. A forgatókönyv is hagy némi kívánnivalót maga után: lehetett volna érdekesebb a cselekmény és lehettek volna jobbak a karakterek. Azt mondtam, a Kódjátszmában voltak kidolgozatlan figurák? Visszavonom. Ebben a filmben vannak csak igazán. De itt szinte mindenki kidolgozatlan, az összes szereplő egyetlen séma, nincsenek önálló gondolataik. Még Sean Bean karakterének sem, aki látszólag a legkiszámíthatatlanabb.

Sean Bean karakterével még jobban be lehet mutatni a forgatókönyv gyengeségét. Van egy jelenet, amikor Stinger (így hívják a karaktert) megjelenik az űrhajón és Mila Kunis a nyakába ugrik, mert örül, hogy nem halt meg. Mi a fene? – gondoltam én. – Most nekem is éreznem kéne valamit ez iránt a fickó iránt? Valamit éreztem, de nem a forgatókönyv miatt. A Wachowskiknak nem sikerült annyira megismertetniük velem Stingert, hogy kedveljem. Annyit éreztem csak iránta, amit Sean Bean iránt. Ha nem ő játszotta volna, hanem valaki, akit korábban nem ismertem, akkor még egyértelműbb lenne, hogy ez a film képtelen érzelmeket közvetíteni.

Eddie Redmayne játsza a főgonoszt a Jupiter felemelkedésében, az az Eddie Redmayne, akit épp az imént dicsértem alakítása miatt A mindenség elméletében. Nem játszott itt rosszul, de olyan furán beszélt és mozgott, karakterének pedig olyan gyenge motivációi voltak, hogy nem tudott nem idegesíteni. Channing Tatum nem nyújtott valami nagy alakítást és Mila Kunis sem, bár ő nagyon ügyesen pucolta a WC-t. WC illatosító reklámba tökéletes lenne. Channing Tatum pedig alsógatyareklámba.

(A félreértés elkerülése végett: mindkettejüket jó színésznek tartom, de ezt a filmet csak a pénzért vállalták el. Látszott rajtuk, hogy annyira nem érdekli őket.)

A film vizualitása kifogástalan, látványos és a 3D is hatásos (kivéve a laposra sikeredett arcú gyíkembereknél), de szinte minden más harmatgyenge. Egyetlen jelenetet kivéve, ami ki is ugrik a film szövetéből. Akik látták a filmet, azok tudják, melyik jelenetről beszélek, a bürokráciás montázs-jelenetről, amikor a buzgó android végigvezeti hőseinket a sci-fi bürokrácia hálóján, mely talán még a miénknél is bonyolultabb. Ezért a jelenetért érdemes volt megnézni a filmet.

Mindent összevetve a Jupiter felemelkedése nem tetszett, nem ajánlom, de inkább ezt nézze meg, aki moziba akar menni, mint A szürke 50 árnyalatát. 

krisfk

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.