SPOILER VESZÉLY

Végéhez ért a rendkívül népszerű Trónok harca című sorozat ötödik évada. A népszerű szó előtti "rendkívül"-t pedig lehet nyugodtan hatványozni. A sorozat egyik nagy-nagy negatívuma pont ez a popularitás:

1. A rajongók tömkelege miatt az alkotók több pénzt kapnak egy-egy évadra. Ettől ugyan nagyobbak a díszletek, több a CGI (többször látunk sárkányt) és általában látványosabb az egész évad, több az akciójelenet, stb. Viszont ennek van egy nagy hátulütője: a sok látványos jelenetnek alárendelődik az emberi dráma, látványt pedig egy jó operatőr speceffektek vagy akció nélkül is tud teremteni. A Trónok harca operatőrei pedig nagyon jók, ebben az évadban is remekelnek, csak meg kell nézni a képkompozíciókat és a remek fény-árnyék játékot minden egyes beállításban. Tehát mi szükség van akciódús CGI-ra, ha a párbeszédes jelenetek is ilyen látványosak?

2. A második dolog a rajongók kiszolgálása. A sorozatban általában, de főleg ebben az évadban tűnt föl, a készítők igyekeznek kiszolgálni a rajongóikat: olyan dolgok történnek, amik könyvben nem, kizárólag azért, hogy a rajongók által vágyott dolgok bekövetkezzenek. Például ki ne vágyott volna rá, hogy Arya újra találkozzon Jaqen H'gharral?

3. A rajongótábor folyamatosan növekszik. A készítők ezért igyekeznek minden évadot egyre nagyobbá, brutálisabbá és kiszámíthatatlanabbá tenni. Éppen ezért pedig, mivel mindig arra számít az ember, hogy valami váratlan fog történni, eléggé kiszámítható. Például az a rész, amelynek a végén Ser Barristan meghal (Sons of the Harpy), egyenesen idegesítő volt: már megint azzal akarnak sokkolni, hogy kinyírnak egy kedvelt szereplőt?

Mindez igaz, és még mindig kiállok a véleményem mellett, annak ellenére is, hogy az évad második fele, az ötödik rész (Kill the Boy) után, már nagyon tetszett. Ennek a résznek a végén volt az a rettentő pocsékul vágott kőemberes akciójelenet, de utána visszatért az, amit mindig is szerettem, az emberközeli dráma, a tragikus sorsok, a fordulatos történetvezetés, a remek párbeszédek és a kifogástalan operatőri munka. A színészek ismét remekelnek, Maisie Williams egyre jobb, Lena Headey tündököl, Iwan Rheont pedig imádom. És külön fölfigyeltem a Hardhome című rész epizódszereplőjére, Birgitte Hjort Sørensenre, remélem több mindenben látjuk majd ezek után.

Különösen tetszettek a rendezői fogások az Unbowed, Unbent, Unbroken című epizódban, amikor Sansa megerőszakolásának szörnyűségét a nézői képzeletre hagyták, Theon reakcióján keresztül tapasztaltuk csupán meg.

A Hardhome című epizód természetesen mindenkinek a kedvence (szerintem az utolsó húsz percet leszámítva egy kicsit unalmas), de az az utolsó húsz perc valóban remekül kivitelezett. Visszatérve azonban a fönti három pontra, ezt a húsz percet lehetett volna történetmesélésre is használni. Mondjuk akkor lett volna idő az utolsó epizódban befejezni Brienne és Stannis vagy Sansa és Theon történetszálát, esetleg Bran szálát is tovább lehetett volna vinni, vagy belerakni a sorozatba a Greyjoyokat, vagy, esetleg, netán, ha nem nagy gond, Lady Stoneheartot? Mindegy, a The Walking Dead rajongókat is ki kell szolgálni azért.

Mi, akik az első évad óta nézzük a sorozatot, nem az akció meg az erőszak miatt kedveljük.

Ahogy mindig, ismét a kilencedik epizódra tartogatták a nagyágyút (The Dance of Dragons), csak azt nem értem miért csinálják azt, hogy Dany minden egyes évadot végigszenved, hogy aztán a legeslegvégén kapjon egyetlenegy erőteljes pillanatot? A Mother's Mercy című epizódból pedig látszik, hogy a következő évadban sem lesz ez másképp. És ismét visszatér a Dothrakikhoz. Lehet, hogy tévedtem és mégsincs fanservice? Vagy van, csak nem a könyvek rajongóinak kiszolgálása, hanem az új rajongók kiszolgálása?

A kritikámból talán nem látszik, de végül, összegészében, nekem tetszett az évad. Tisztelem az utolsó epizód bátorságát a Cerseis jelenetért, nagyon tetszett a Dorne-os storyline, és ami először idegesített (Bronn ottléte), végül jól sült el. (Bár a könyvben még mindig kicsit jobban kivitelezett az egész). A zene ismét remek, hála Ramin Djawadinak, valamint örültem a zombi Gregor Clegane-nek és szerintem Jon Snow halálát is jól kivételezték, s egyáltalán nem volt váratlan, hisz mindenki utálta a Falnál. Tudom, hogy Jon halála miatt nem tetszett sok rajongóknak az epizód, de én épp ezért kedveltem.

Egy rohadt hipster vagyok.

Kritikám a 4. évadról.

krisfk

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.