Nem értem, miért hasonlítják sokan ezt a filmet a Jurassic Parkhoz. Szerintem elég erős elvárás, ha egy filmtől arra számítunk, hogy újító speciális effekteket használjon, alkosson olyat, amit korábban még nem alkottak (élőnek tűnő dinoszauruszokat) és váljon rövid időn belül kultfilmmé. Ezek igen magas elvárások, melyeknek nem hogy a Jurassic World, de szerintem egyik film sem képes eleget tenni. A Jurassic World pedig nem is próbál több lenni annál, ami, sőt, még címében sem egyezik a Jurassic Parkkal, nem Jurassic Park 4, hanem Jurassic World.

A film története erős analógia a film keletkezésének történetére. A szereplők folyton a régi parkra reflektálnak, ami jó volt, de azóta nőtt az emberek ingerküszöbe és elvárása. A technika folyamatosan fejlődött ugyan, de mindig elő kellett rukkolniuk valami újjal, ha le akarták nyűgözni a látogatókat (vagy a mozinézőket). Ezért jött létre a hibrid dinoszaurusz, az Indominus Rex és a szórakoztató homage szörnyfilm, a Jurassic World. A filmben tehát szó szerint kimondják, hogy a Jurassic World nem akar versenyre kelni a Jurassic Parkkal, hanem emléket állít neki. Utalásokkal van tele, a zeneszerző, Michael Giacchino, például remekül használja az eredeti John Williams témát.

A karakterek szerethetőek, azt hittem, hogy a kisfiú, mint a legtöbb kisfiú a filmekben, idegesítő lesz, de nem volt az, sőt, remekül játszott. Rájöttem, Chris Prattet is miért kapták föl mostanában ennyire, a fickó egyszerűen szimpatukus, az emberek szívesen látják őt filmekben. A cselekmény érdekes volt és friss, ugyanakkor meg éppen annyira ismerős a Jurassic Parkból és Az elveszett világból, hogy jó emlékeket ébresszen. A film tempója jól fölépített, az izgalom és érzelmek pedig erősek. Az effektek hibátlanok, s örültem, hogy nem követték el Az elveszett világ hibáját és nem vitték el a dínókat a szigetről. Vérbeli szörnyfilm, ha pedig az ember nem hasonlítgatja folyton a Jurassic Parkhoz, kifejezetten élvezetes.

Még néhány gondolat. Az eredti Jurassic Park remek film, ráadásul újító. De mai szemmel nézve egyáltalán nem olyan nagy szám. Egyszerű, kiszámítható sztori (persze nem kell több a set-piece jellegű dínó-jelenetekhez), a karakterek sablonok (persze jó sablonok, lásd Jeff Goldblum karakterét, ez már Han Solonál is működött) és mellesleg a néger főszereplő hal meg először (szegény Samuel L. Jackson). A rendezés és az effektek természetesen kiválóak, van egy két máig emlegetett kultikus jelenet (Raptorok és konyha), maga a film pedig látványos és izgalmas. A Jurassic World, most teljesen objektívan szemlélve, egy és ugyanez, leszámítva az "újító" és "kultikus" jelzőket. Úgyhogy ne mondja nekem senki, hogy MENNYIVEL jobb volt a Jurassic Park. Mert az csak akkor volt jobb, a saját korában, ma meg a nosztalgia miatt érzi mindenki jobbnak.

Sőt. Szerintem a Jurassic World annyiban jobb eredetijénél, hogy az emberi sorsok és az emberi dráma sokkal erősebbek. Tudom, hogy sokaknak a dínók érdekesebbek, de én, személy szerint, inkább ember párti vagyok. A filmben is az embereknek drukkoltam.

Nem a Jurassic Park rajongóknak, hanem azoknak ajánlom, akik szórakozni vágynak.

krisfk

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.